Püspökladány

Címe: 4150 Püspökladány, Farkassziget

Kezelője: Erdészeti Tudományos Intézet

Telefon: 54/451-169

Telefax: 54/514-110

E-mail: erticsiha@axelero.hu

Terület: 8 ha

Taxonok száma: 1300

Nyitva tartás: munkanapokon 8–16 óra között látogatható,

vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.

Belépődíj: nincs, szakvezetés esetén van.

Szakvezetés: van, előzetes bejelentkezés esetén.

Megközelítése: Budapest felől: a 4-es főközlekedési úton, a felüljárótól 500 m-re balra. Hajdúszoboszló felől: a 4-es főközlekedési úton, a második püspökladányi bekötő útnál jobbra. Berettyóújfalu, ill. Püspökladány felől: a 42-es számú főközlekedési úton, ill. a farkasszigeti bekötő úton.

Kaán Károly kezdeményezésére 1924-ben alapították a Püspökladányi Szikkísérleti Telepet. A Telep a mai ERTI Kísérleti Állomás és Arborétum közvetlen elődje volt. Eredeti rendeltetése: szikfásítási kutatások, kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafajválasztékának bővítése.

E munka fontos része volt olyan fa- és cserjefajok kiválasztása, melyek ezeken a termőhelyi és klimatikus viszonyok között az erdők ökológiai stabilitását, vadeltartó képességét növelhetik. E cél érdekében kezdődött az arborétum telepítése.

A munka két fontos szakaszra osztható:

I. Az arborétum első részének telepítése 1954–1962 között.

Ebben a szakaszban, egy előzőleg mezőgazdasági műveléssel hasznosított területen közel két hektáron 2×2 m-es tőtávolsággal, az erdészeti gyakorlatnak megfelelően telepítették a csemetéket dr. Tóth Béla irányításával. A telepített taxonok száma 1290 volt. Az ültetési anyag zöme az ERTI Kámoni Arborétumából, a Szarvasi Arborétumból és Tiszaigarról származott.

II. Az arborétum ún. külső részének telepítése.

A díszfák iránti érdeklődés növekedése arra ösztönözte az arborétum kezelőit, hogy a díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, -fajták, -változatok kiválasztása és bemutatása céljából az eredeti gyűjteményt újabb növényekkel (elsősorban örökzöld díszfákkal) bővítsék.

Az 1978 óta folyó gyűjtőmunka eredményeként az arborétum 6 hektárral bővült. A taxonok száma állandóan nő. Eddig több mint 1300 féle fát és cserjét próbáltunk ki. A növények túlnyomó része hazai eredetű, de fontos beszerzési forrásokat jelentenek a külföldi arborétumok, melyekkel magcserét bonyolít le a Kísérleti Állomás.

Erdészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségűnek bizonyultak a Lonicerák, Cotoneasterek, Ligustrumok, Prunusok, Fraxinusok, Acerok. Figyelemre méltó a tölgygyűjtemény is, több mint 30 féle tölgyet sikerült honosítani. Közkedvelt és keresett növény az állami fajtaként minősített ’Puszta’ szil.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a kedvezőtlen adottságú területeken történő, díszítő jellegű fásításokhoz nyújtott szaktanácsadást és ezen területek szaporító-, valamint ültetési anyaggal történő ellátását.

Az Arborétumot alapvetően a szélsőséges éghajlati megnyilvánulások jellemzik. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,2 °C. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet 1942-ben mérték, ekkor

-31,5 °C volt. Az eddigi legmagasabb hőmérséklet 1950-ben volt, ekkor 40,4 °C-ot mutatott a hőmérő.

A nyár második felében csaknem minden évben törvényszerűen aszályos időszak következik be. A relatív páratartalom 40% alá süllyed. A fás növények számára ez a kritikus időszak. Az átlagos évi csapadék 540 mm. Ebből 221 mm vegetációs időn kívül esik le. Az arborétum talaja igen változatos, az altalaj mindenütt szikes.

Tiszakürt

Címe: 5471 Tiszakürt, Bolza gróf út 5.

Kezelője: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

Telefonszám: 56/568-020

Telefax: 56/568-020

Terület: 60 ha

Taxonok száma: kb. 1500

E-mail: arboreta@axelero.hu

Nyitva tartás:         március 1-től április 30-ig:         8–16 óra között,

május 1-től augusztus 31-ig:     8–18 óra között,

szeptember 1-től október 31-ig:         8–16 óra között,

november 1-től február 28-ig:   zárva.
Belépődíj: van.

Szakvezetés: a látogatást 7-10 nappal megelőző egyeztetéssel, térítés ellenében igényelhető.

Megközelítése: a 44-es főútvonalon Kecskemét felől (36 km), vagy a 442-es úton Szolnokról (44 km). A menetrend szerinti Volán-járatok mindkét városból és Budapestről is érintik a települést.

Az arborétum telepítésének gondolata a szarvasi Anna-ligetet megálmodó Bolza József Kürtre nősülő gyermeke, Péter és az alapító munkáját folytató fia, József nevéhez fűződik. Mindig tiszteletben tartották azt, amit a természet alkotott, meghagyták és beépítették az elképzeléseikbe azokat a természeti elemeket, melyek még a kert megépítésének megkezdése előtt keletkeztek.

1940-ig, József gróf haláláig folyamatosan gondozták a kertet, a II. világháborús készülődés, a harci események azonban mély nyomot hagytak, olykor sebeket vágtak az érzékeny grófi kertbe. A háborút követő időszakban „mindenki kertjeként” hasonló károkat szenvedett.

1956-os forradalmat követő konszolidációs időszak hozta meg a kert számára a régen várt fejlődést. 1962-ben a rekonstrukció megindítására szaktanácsadóként a Szarvasi Arborétum vezetőjét, Bauecker Alajost kérték fel. A felmérések szerint ekkor a megmaradt taxonok száma 450 körül volt. 1974-re készültek el a 17 ha-os Öregpark munkáival. Új feltáró úthálózat és mintegy 400 taxon kb. 2000 db növénye került kiültetésre.

Ekkor merült fel az első bővítés gondolata. 10 ha állami tartalékterület bevonásával 1975-ben 27 ha-ra növekedett a terület. Ezen az akkori divatnak megfelelő rendszertani elrendezést terveztek megvalósítani fás szárú növényekből. Az elgondolás nem illeszkedett a terület terepviszonyaihoz, nem lehetett a rendszer kötöttsége miatt kielégíteni a növényfajok eltérő igényeit. 1986-ra kiderült, hogy a tervezés hibái miatt nem folytatható a kivitelezés.

Új megoldás kellett az átalakításra. Ebben a munkában a Természettudományi Múzeum munkatársai segítettek: dr. Debreczy Zsolt, dr. Rácz István és dr. Bíró Gyöngyvér. Új elgondolásuk nem maradt meg a meglévő határokon belül, újabb 33 hektáros bővítésre volt szükség a nagyszabású terv megvalósításának érdekében. A fenntartó Szolnok Megyei Tanács partner volt az elgondolás valóraváltásában. Biztosította az anyagi fedezetet nemcsak a szűken értelmezett fejlesztésre, hanem az arborétum, mint intézmény bővítésére is. Ez a mai állapot: 60 ha terület, kb. 1500 taxon és lehetőség még 4-5000 taxon befogadására.

Az év bármely napján az ősi fák alatt páratlan értéket fedezhet fel az ide látogató. A tölgy–szil–kőris alaperdőre települt növénygyűjtemény öregfái a szabályozás előtti tiszai táj életerejét hirdetik ma is.

Az alapítás mintegy 140 évvel ezelőtt az 1860-as években, Bolza Péter és felesége Tige Mária nevéhez fűződik. Az ennél öregebb fák – elsősorban tölgyek – korát csak megbecsülni lehet, de az alapítás körül telepített fák is már tiszteletet parancsolóvá nőttek. A kert főbb értékeit az „Öregkerti” részen található famatuzsálemek adják, elsősorban a kocsányos tölgyek, platánok, bíbor tölgy, vörös tölgyek. Az újabb telepítések ritkaságai a jegenyefenyők, mocsári ciprusok, ezüstfenyők és a tavaszi virágokat ontó cserjék mellett az Alföldön szokatlan, alhavasi hangulatot idéző rododendronok.

Minden évszak tartogat valami meglepetést az idelátogatóknak, amiért érdemes felüdülést keresni a hűs lombok alatt.
forrás:cosmos.kee.hu/disznoveny/mabosz/arbor/arbindex.htm