(Reflexiók Mészáros Rezső „A kibertér társadalomföldrajzi megközelítése” című
tanulmányához)
 
„Egy nagy lehetőség és kihívás a társadalomföldrajz számára” – idézi Mészáros Rezső
a Magyar Tudomány 2001. évi 7. számában Martin Dodge-ot és Rob Kitchin-t, amikor egy új
kifejezést,  a  kibertér  fogalmát  mutatja  be  az  olvasónak.  Az  új  feladat  most  az,  hogy  a
geográfia  lépést  tudjon  tartani  a  száguldó  világgal,  s  ehhez  azokat  az  új  társadalmi
jelenségeket is vizsgálnia kell – sajátos látásmódján keresztül –, amelyek modern világunkban
alig néhány éve jelentek meg.
 
 
A kibertér és a földrajz 

 
A divatosan hangzó új – vagy önállósulni próbáló – interdiszciplináris jellegű modern
irányzatok, a „jelzős-földrajzok”, amelyek szemléletüket és vizsgálati módjaikat a földrajztól,
elemzésük  központi  tárgyát  azonban  más  szakterületektől  nyerik,  egy  újabb  földrajzzal,  a
kibergeográfiával  bővültek  ki.  Új  keletű  geográfiáról  van  szó?  Témaválasztását  tekintve
tulajdonképpen  igen.  A  vizsgálat  tárgya  és  ezen  objektum  –  a  kibertér  –  semmihez  sem
hasonlítható  jellemzői  valóban  újként  foghatók  fel.  A  világ  újdonságait  követni  próbáló
földrajz úgy tűnik fantáziát látott és lát ebben a témában, az informatizált világ és társadalom
már  nem  holmi  parciális  jelenség,  ami  csak  színfolt  a  „fontos  ügyek”  között.  A
jelentőségnövekedés a geográfusok figyelmét is felkeltette, akik erre a témára a saját, földrajzi
és térszemléleti vonásokat kiemelő szemüvegükön keresztül tekintettek.
A  kibervilág  geográfiába  való  beemelése,  a  virtualitás  földrajzi  aspektusú  leírása  a
klasszikus  elemzési  eszközökhöz  szokott  tudomány  szemében valóban  sok  érdekességet vet
fel. A lehetőség talán abban látszik, hogy ez esetben nemcsak újfajta eszközökre, de merőben
új,  gyakran  „kicsavart”  gondolkodásmódra  van  szükség,  amivel  –  egyetértve  Mészáros
Rezsővel – a geográfia életképességének és versenyképességének növelését érhetjük el. Ezek
az  új  vizsgálati  területek  szemléletbeli  újszerűséget,  másfajta  gondolkodásmódot  kívánnak
meg a kutatótól, sőt nem kevés leleményességet is.

  Mi a kibergeográfia2?
 
Több  társadalomkutató egybehangzó állítása szerint az ezredforduló éveinek a  jövőre
is  kiható  jellegzetes  folyamata  (és  eseménye  is  egyben)  az  információs  társadalmak
kialakulása  és  térhódítása  zajlik  ma  (MASUDA,  Y.  1988;  CASTELLS,  M.  1998;  Z.
KARVALICS  L.  1998). Az  új  társadalmak  új  prioritásokat,  új  rendszereket,  új  fogalmakat
stb.  hoznak  magukkal,  amelyek  egyben  új  kutatási  témákat  is  jelentenek  a  társadalmat
vizsgálók  számára. Az  információs  társadalmak  kétségtelenül  egyik meghatározó  alapeleme
az  információs csatornák, a számítógépes hálózatok magas szintű fejlettsége és kiépítettsége.
Kitüntetett szerepe lévén az aktuális kutatásoknak is fókuszpontjába helyeződött a telematika
(ERDŐSI  F.  1992),  azaz  az  információs  társadalom  infrastrukturális  háttere.  Azonban
nemcsak fontossága, de újszerűsége és érdekessége is kiváltotta a kutatók érdeklődését. 

   forrás:geogr.elte.hu/REF/REF_Cikkek/JA_virtualis_ter.pdf