Az államalapítás előtt.

Más természeti népekhez hasonlóan a magyar oktatás úttörői a sámánok – jellegzetes magyar nevükön: táltosok – voltak.

Táltosok foglalkoztak a szűkebb közösségek – mai szóval élve – lelki gondozásával, a gyógyítással, a jóslással, az emberi életben mérföldköveket jelentő pillanatok (születés, felnőtté avatás, házasság, temetés) feldolgozásával, illetve a "szent liget" gondozásával. Főleg a felnőtté avatás előtt a táltosnak szerepe volt a fiatalok nagybetűs életre való felkészítésében: a család mellett ők is oktathatták a fegyverek készítésének technikáit, és a magyar rovásírást is. Bizonyítványt nem adtak, a vizsgáztatást majd az élet tartotta.
Az államalapítástól 1526-ig.

A honfoglalás (kb. 896), de főleg a Szent István nevéhez fűződő államalapítás (1000) után az oktatás a kolostorok hatáskörébe került, de a táltosok valószínűleg még évszázadokig fennmaradtak, és nem hivatalosan tevékenykedtek. Erre bizonyíték a rovásírás fennmaradása, főleg Erdély hegyes vidékein. A középkor idején főleg a bencések és a domonkos rendi szerzetesek tanították a nemesek utódait a nyugati műveltségre.

Nagy Lajos király 1367-ben hozta létre az első magyar egyetemet Pécsett, ez a dátum jelzi a magyar felsőoktatás kezdetét
Közoktatás

A gyerekek 3 éves korban lépnek be a magyar közoktatás kapuján, ekkor kezdik el az óvodát. A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben általános iskolába járni. A tankötelezettség 18 éves korig (azonban abban a tanévben mikor a 18. életévét betölti még tanköteles), a nagykorúság eléréséig tart. Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános iskola-középiskola felosztás mellett egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános iskolai év után már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azonban változatlanul 12 évet töltenek együttesen az alapfokú és középfokú oktatásban. A középiskolák elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A gimnáziumok mellett a szakközépiskolákat is választhatják, ahol a 4 éves képzés után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak.

Különleges csoportot alkotnak az oktatási rendszerben az alapfokú művészetoktatási intézmények.
Felsőoktatás

A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során fokozatosan átáll a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzésekről a háromszintű rendszerre. Ebben a rendszerben a 3-4 éves alapképzést elvégzők egy része felvételt nyerhet az 1-2 éves (tanári szakokon 2,5 éves) mesterképzésekre. A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés.

Az osztatlan képzésre felvetteknek nincs alap- és mesterképzésre osztva a tanulmányuk, hanem egyben végzik el és főiskolai illetve egyetemi diplomát kapnak a végzésük helyétől függően. Jelenleg (2007-ben) még kifutó jelleggel jelen vannak a tanulmányaikat 2006 előtt elkezdők végzéséig, azonban 6 szakon (orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész) még most is indul osztatlan rendszerű képzés.

A magyar felsőoktatásnak két érdekes sajátossága van. Az egyik a több helyen, sokszor főállásban oktató docensek, professzorok nagy száma (Intercity-professzorok). Ez a 90-es években alakult ki, az egyetemek illetve szakok akkreditációja ugyanis, a színvonal érdekében, megkövetelte előírt számú, bizonyos fokozattal rendelkező oktató meglétét, így az intézménynek még teljes fizetés megadása mellett is megérte más intézmények oktatóit alkalmazni. Az oktatók részéről ennek előnye a megtöbbszörözött fizetés mellett a nagyobb hatalom, az adott tárgy oktatásában és kutatásában kialakítható országos monopolhelyzet. Ebből adódik, hogy nyilatkozatoknál „az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora”, stb lehet a titulus.

A másik sajátosság, hogy külföldön szerzett PhD-t Magyarországon nem lehet érvényesíteni, honosítás nélkül érvénytelen, használhatatlan papír. A honosítás úgy történik, hogy kérelemre, tekintélyes eljárási díj befizetése után, valamelyik magyar doktori iskola a jelölt anyagát, cikkeit megvizsgálva kiadja a PhD fokozatot.

A magyarországi mérnökképzés megindításában és az iparfejlesztésben jelentős szerepe volt gr. Széchenyi Istvánnak (1791-1860). Érdeklődése nem kordivat. Találóan állapította meg Lipthay Sándor műegyetemi tanár ?gr. Széchenyi István műszaki alkotásai? c. munkájában: ?Ha magyar főúr helyett angol polgárnak születik, bizonyára korának leghíresebb mérnökévé válik?. Széchenyi fontosnak tartotta a szakképzett munkaerőt. Már 1830-ban megjelent Hitel c. munkájában megfogalmazta: ?A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat, s a többi teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanul használni tudja?. Ugyancsak Széchenyi 1831-ben megjelent Világ c. munkájában találkozunk először magyar szövegkörnyezetben az intelligencia (értelmiség) kifejezéssel. Széchenyi mindent megtett azért, hogy a műszaki alkotások gyarapítása mellett hozzájáruljon a magyar műszaki értelmiség létszámának növeléséhez, új ? az eddiginél szélesebb szakképzettséget adó ? mérnökképző intézet felállításához. A Társalkodó 1839. évi 45. számában, ?A minimum kérdése? c. cikkében írta: ?Másik javaslatom egy műegyetemi intézetnek Pesten leendő felállítása volt?. Széchenyi 1843 áprilisában Bécsben is sürgette a műegyetem ügyének megoldását. Ennek érdekében felkereste Metternich herceget is.

  Gr. Széchenyi István (1791-1860)

Az Ipartanoda 1846. őszén nyílt meg. A képzési idő három év volt. A fiatal Ipartanoda oktatói és hallgatói jelentős szerepet vállaltak az 1848/49-es forradalomban és a szabadságharcban. 1848. április 9-én kiadták ?Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai?-t összegző 12 pontot. 1848. április 10-ére összehívták a ?pest-budai mérnökök első gyűlésé?-t, ahol 10 pontban fogalmazták meg elképzeléseiket.

A javaslatokat felterjesztették gr. Széchenyi István közmunkaügyi miniszterhez, aki támogatásáról biztosította a mérnököket. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után az 1850-es években a különböző mérnökképző intézményeket (Mérnöki Intézet, Ipartanoda) összevonták. Az oktatás nyelve a német lett. 1856-tól József Polytechnicum néven működött, s 1860-ban állították vissza a magyar nyelvű oktatást. Ekkor lett az intézmény igazgatója Sztoczek József (1819-1890), aki majd a létrejövő önálló műegyetem első rektora lesz. 1860-tól a József Polytechnicum a Királyi József Műegyetem nevet használta. Az 1867-es kiegyezés ? amelynek alapján létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia ? érdemi hatást gyakorolt az ország gazdasági, s ezen belül ipari fejlődésére, s ezekkel összefüggésben a mérnökképzésre.