Kenneth H. Cooper: a tökéletes közérzet programja :
Lényege: A tökéletes közérzet elérése életstílus-programmal; az egyensúlyt 3 területen is meg kell valósítani:
* aerob program (olyan tevékenység, amely hosszabb időszakon keresztül oxigént igényel és olyan körülményeket támaszt a szervezettel szemben, hogy az kénytelen javítani saját oxigénhasznosító kapacitását. Kedvező változások következnek be a légzésben és a vérkeringésben.)
* pozitív étkezési terv (Optimális táplálékfajta aránya: 50% szénhidrát, 20% fehérje, 30% zsírok. Energiamennyiség elosztása: reggeli 25%, ebéd 50%, vacsora 25%)
* érzelmi egyensúly (kiegyensúlyozott, harmónikus lelki élet)
Funkcionális élelmiszerek:
Fogalma: a hagyományos tápanyagokon (csak táplálék) kívül az egészségre hasznos
egyéb anyagokat is tartalmaznak. Jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében és rehabilitációjában.
Csoportosítása:
a) növényi eredetű: pl.: citrusfélék, fokhagyma, szőlő, zab, szója, lenmag, stb.
b) állati eredetű: pl.: hal, tejtermékek
Az élelmi rostok jelentősége és jellegzetessége (nem a sporttáplálkozásban):
Szerepük: az emésztőrendszer normális működésében van; nem a tápanyag ill. egyéb komponensek (vitaminok, aminosavak, stb.) pótlásában.
Jelentőségük: megfelelő mértékű fogyasztása számos kórállapot kialakulásának kockázatát csökkenti; pozitívan befolyásolják a bélbetegségeket (székrekedés, aranyér, vastag- és végbélrák), az energiaháztartási zavarokat (elhízás, cukorbetegség), a keringést (érelmeszesedés, embólia), a fogszuvasodást
Jellegzetességük: Ellenállnak az emésztőenzimeknek, nagyfokú duzzadóképesség (vízfelvétel-székletlazítás), nagyon abszorbensek (molekulamegkötők-toxinmegkötés),
nem szolgáltatnak energiát, bélrendszert erősen stimulálják (rendszeres széklet),
emésztetlenül távoznak a salakanyaggal, intenzív rágásra késztet (fogszuvasodást gátol)
Az időskori sport tudományos feldolgozásához 3 jelentős indok kapcsolódik:
 (1) A sport hosszú ideig az ifjúság privilégiuma volt.
(2) A 20.sz. jelenségeként megfigyelhető az ipari társadalmak emberének testi inaktivitása.
(3) Demográfiai értelemben az időskor a 20. századi modern iparnemzetek jelensége.
Időskorban megfelelő tréninggel (senior) sportolói szinten pozitívan jól befolyásolhatók az erő, az állóképesség, a mozgékonyság, a gyorsaság; viszont kevésbé a koordináció
Az élsport pozitívan befolyásolja a várható élettartamot:
Élsport → Egészségesebb életstílus az élsportkarrier után is → Hosszabb élettartam
Motiváció:
1. Fiziológia igények – éhség, szomjúság, légszomj, nemi vágy, stb.
2. Biztonságigény – biztonságban, védettségben éreze magát, veszélyen kívül legyen
3. Hozzátartozás, szeretetigény – tartozni valakihez, elfogadott lenni, kapcsolva lenni máshoz
4. Becsülés igény – valamit megvalósítani, hozzáértő lenni, elismerést, megbecsülést szerezni
5. Mesismerés igények – kutatni, megérteni, tudni
6. Esztétikai igények – szimetria, kiegyensúlyozottság, harmónia, rend, szépség
7. Önmegvalósítási igény – önkiteljesedést találni, képességeket realizálni
II. Az orientális tánc (hastánc), mint rekreációs lehetőség

Az emberek a mindnnapok alkalmával  egyre gyakrabban érzik, hogy szükségünk lenne kikapcsolódásra, olyan időtöltésre, amikor nincs kötelezettség, szabadon azt tesznek, amit csak akarnak, kizárólag önmagukkal foglalkozhatnak.
Egyre több nemzet elfogadja, értékrendjébe beleépíti a szabadidő hasznos eltöltését.
Nálunk a társadalom értékrendjében a szabadidő igénye nagyon gyakran együtt jelent meg a semmittevéssel, ami társadalmilag elítélendő tevékenység volt hosszú ideig.
A politikai-gazdasági körülmények változásával, az anyagi igények növekedésével, a kényszerű sokadik gazdaság megjelenésével és beépülésével az egyén napi, heti és éves kényszerű elfoglaltságába szinte teljesen megszűnt a szabadidő, így annak "értéke" sem volt az egyén számára megfogható.
Nem volt példa és érték környezete számára a semmittevő, kocogó, önmaga szórakoztatására mozgó, rekreálódó ember. A gyerek is nagyon sokszor megkapta a szülőtől a ledorongolást, már megint nem "csinálsz semmit". A válasz nagyon sokszor az volt: "nem csinálok semmit, csak játszom", de a szülő ezt a társadalom értékrendjéből adódóan nem mindig fogadta el hasznos időtöltésnek. A gyerek szervezete és saját életkorára jellemző védekező mechanizmusa pedig igényelte ezt.
Szerencsére a nyolcvanas évek elejétől megváltozott a világ Magyarországon is. Egyre többet beszéltek a szabadidő szükségessége, hasznos eltöltése és az egészség összefüggéséről.
Megjelentek a különféle szabadidő eltöltését segítő klubok, szalonok, stúdiók, centrumok és a szakmai háttér is megerősödött, hiszen több helyen indult ilyen jellegű képzés, és a különféle táncok és extrém sportok iránt is megnőtt az érdeklődés, elsősorban a fiatalok körében.
A városok parkjaiban, futásra alkalmas területein megjelentek a futó, kocogó emberek. Népszerűek lettek a különféle futóversenyek. Soha nem látott méretekben indultak el a magyarok síelni és tanultak meg teniszezni. A kerékpár divatja sok embert "szállított" ki az autójából; ennek nyilván voltak más kényszerítő okai is (forgalmi dugók, a benzin ára stb.), de a nagyvárosokban és falvakban is felismerték a kerékpárutak fontosságát, és ezzel lehetőséget is teremtettek a kerékpározásra, az életmód-változtatásra an-nak, aki erre igényt tartott. A tereken felbukkantak a görkorcsolyázó, gördeszkázó fiatalok.
Sikk lett testépítő és aerobic szalonokba járni, különleges táncokat tanulni.
A szépségipar reklámkampánya erre a területre is felhívta az emberek figyelmét.
Egyre több cég ismeri fel, annak fontosságát, hogy alkalmazottai, dolgozói munkaképességének és teljesítőképességének.
A modern és egzotikus táncok elterjedése a médiának is köszönhető volt:
- sikerfilmek: „Pomádé” 1978., „Dirty Dancing” 1987., „Salsa” 1988., „Lambada, a tiltott tánc” 1990,
- 1993. „Ki mit tud?” Televíziós vetélkedőn – Ghazi Mona Dolores szereplése országos ismertséget teremtett a hastáncnak.
- 1996-tól Tia (orientális mestertanárnő) számos hazai hastáncos hírességet „teremtett”.
Ahhoz, hogy kikapcsolódhassunk, változatosságra van szükségünk. Hozzunk létre valami újat, hiszen ez fizikailag és érzelmileg is feltölt bennünket pozitív energiákkal, így újult erővel tudjuk majd folytatni a munkánkat, szeretteinkkel és barátainkkal türelmesebbek és kedvesebbek, vidámabbak tudunk lenni. Legyen, ami hajt, motivál bennünket a jobb és minőségibb élet felé.
„Az egészség nem azonos a betegség hiányával, hanem a testi, szellemi és szociális jólét állapota.” (Egészségügyi Világszervezet).
Az egészség „objektív értelemben vett testi, lelki és szellemi épség, nagy teljesítőképesség és jó közérzet”. (Egyetemes Lexikon).
Az élet tele van tánccal, és a tánc tele van élettel. Az élet tele van zenével és ritmussal, állandó körforgásban van, csakúgy, mint a táncosok a parketten. Aki többet tud, gyakorlottabb, jobban boldogul az élet „színpadán”. A tudás hatalom, mely önbizalmat ad, az önbizolom pedig csodákra képes. Újra kezdeni, „újjászületni” többször is lehet, a megújulás biztosan mindenkit előbbre visz. Testileg és lelkileg a tánc által is meglehet erősödni.
Az orientális tánc érzelem, ott van a szerelemben, az elmélyülésben, önmegvalósításban, a pihenésben, a felfrissülésben és a munkában is.
Azt előre nem tudhatod, hogy a hastánc valójában mit hoz ki belőled, de biztos, hogy változtat rajtad, mert hatással lesz rád. Ritmusérzéked, mozgáskulturád, kondíciód, állóképességed, felfogásod, az újfajta koncentráció a gondolkodásodat, reakcióképességed, ismeretségi köröd, szokásaid, lehetőségeid, elvárásaid, hallásod finomsága, lelkiséged, pszichéd, érzelemvilágod mind-mind előtérbe kerül.
Ha megkérdezzük a hastáncoló nőket, hogy miért ezt a műfajt választották és miért szeretik, hasonló válaszokat kapunk.
Elsőként szinte mindenki a „hangulatot” említi. A hastáncról alkotott elképzeléseinket belengi a misztika, a „mesés kelet varázsa”. A keleti zene és tánc a XXI. századból az ezeregy éjszaka meséibe repíthet minket.
Igaz, a zene, a tánc és a ruhák is alkalmazkodtak e század elvárásaihoz, de sejtelmes jelentéstartalmukat máig megőrizték. Lehetőséget ad számunkra, hogy a rohanó, erőszakos, szintetikus világból néha kiszabaduljunk, repüljünk a zene és a tánc segítségével, szárnyaljunk egy békésebb, kiegyensúlyozott világ felé. Elengedjük magunktól a fizikai valót, és elmerüljünk az álmok, a szépség, az egzotikum és a meditáció titokzatos világába.
Sokan a tánc lelkünkre gyakorolt hatását helyezik előterbe. A lágy, lírai arab és török zenék és a lágyan hullámzó mozdulatok testileg-lelkileg ellazítanak, a dinamikus dobszólókkal pár perc alatt lerázhatjuk magunkról az egész héten összegyűlt feszültséget, a monoton, erőteljes ritmusok meditatív állapotba, vagy akár transzba röpítenek. A közös tánc, a közös gyakorlás, a közös "küszködés" és "örömködés" közelebb hoz minket egymáshoz. Az órák előtt, alatt, után sokszor felszínre kerülnek az aktuális gondok, problémák: a munka, a várandósság, a szülés, a család, a gyerknevelés, a főzés…mindaz, ami a női létezéssel együtt jár. Megértő fülekre találhatunk, hiszen mi nők, egymás között vagyunk: kiöntjük egymásnak, ami a szívünket-lelkünket nyomja, és – sorstársakként - sokszor adunk egymásnak akár tanácsot is. Tudjuk, hogy hasonló dolgok foglalkoztatnak bennünket, és átérezzük a közösséghez tartozás szívmelengető érzését: azt, hogy tartozunk valakikhez, akikkel egy irányba visz az utunk.
A hastánc a nőiség megélésében, saját nőiségünk átélésében, önmagunk testi-lelki megismerésében és elfogadásában is óriási segítséget jelenthet. Hatására több szeretettel fordulunk önmagunk, s mások felé is. Kár is lenne tagadni a hastáncórák terápiás jellegét. Éppen ezért fontos, hogy olyan oktatót válasszunk, aki emberileg, lelkileg és pedagógiailag is felkészült erre a feladatra; segít és támogat minket.
A hastáncnak ugyan vannak hagyományai és szabályai, de ez a fajta mozgás az egyik legjobb önkifejezési módszer, improvizatív formájának köszönhetően. A test, a lélek és a szellem balansza. Nincs sem korhoz, sem pedig testalkathoz kötve, ezért bárki elsajátíthatja. Jó hatással van az egészségre, hiszen különösebb megerőltetés nélkül átmozgatja az egész testet külön tekintettel a has-és gerincoszlop mentén elhelyezkedő izmokra. Olyan izmokat is megdolgoztat, amit egyébként alig használunk. Fokozza a vérkeringést. Teljesen átformálja az alakot. Növeli a test hajlékonyságát, lazítja az izületeket. Az érzelmes, andalító, vagy akár pezsdítően pergő arab és török zenék, a hullámzóan légies és olykor nőiesen erőteljes csípő- és mellkas mozdulatok ellazítanak, elfeledtetik a nehéz hétköznapokat, gondjainkat, stresszmentesítenek. Pozitív hatással van a szexuális életre is. Mivel a tánc közben más lelki és tudatállapotba kerül a táncos, ezért a szervezetében automatikusan beindulnak az öngyógyító folyamatok. E tánc gazdag mozdulatvilágának köszönhetően a nő még nőiesebbé válik, és aki nem rendelkezik tökéletes fizikummal, testalkattal, az is megtanulja elfogadni és szeretni saját magát, amit rövid időn belül a környezete pozitív visszajelzéseiből is tapasztalni fog. Hiszen ha magunkat nem fogadjuk el és nem szeretjük, akkor ezt hogy várhatnánk el másoktól? Az orientális tánc az önmagunkhoz vezető út és nőiességünk kiteljesedésének egyik lehető legjobb eszköze.
Mindez egy apró mozdulatból indul ki, mely „falakat fog ledönteni és csodákat fog teremteni” az önmegvalósításod útján.

Forrás:  szakkonyv.hu (Szabó József – Rekreáció), tesi.pte.hu, tanctanar.hu, 
hupe.hu, felvi.hu, Aziza, Mahasti (harmonet.hu)