A millenniumi Szent Korona-emléktörvény

A államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyûlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékérõl és a Szent Koronáról.

A törvény fontosabb rendelkezései:
A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.
Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselõ Országgyûlés oltalma alá helyezi.
4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyûlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.
5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök.

Ezeken túlmenõen a törvény meghatározza a koronázási jelvényeket, szabályozza a testület feladatait, lehetõvé teszi a koronázási jelvények tudományos vizsgálatát, és hiteles másolatok készítését.

A Szent Korona Tan

A Szent Korona Tan összefoglalása
Õfelsége a Szent Korona személy (jogi személy)
A Szent Korona a magyar állameszme megtestesítõje
A Szent Korona teste az ország teste, vagyis az ország földje
A Szent Korona tagjai a korona országainak polgárai
A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfõbb felség
A Szent Korona a mindenkori uralkodó fölött áll, az uralkodó a Korona nevében kormányoz

A Szent Korona Tan magyarázata

1-2. A Szent Korona mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelõ. Ezen túlmenõen az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szûz Máriának.

3. A föld illetve általánosságban természeti erõforrások a Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erõforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtõl és a közösséget alkotó személyektõl a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erõforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítõ közállapotok alakuljanak ki. (Környezetszennyezés, élettér kizsákmányolása pl.: erdõirtással, intenzív mezõgazdaság vagyszereivel stb.) A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlovénia.

4. A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai. Tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szent Korona Tan. Tehát a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsõbb szuverén, felség, ez megfelel a Rousseau által a XVIII. században kigondolt népfelség elvének.

5. Mivel a Szent Korona a legfõbb szuverén, a Szent Korona Tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlõek, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szentkorona Tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetõvé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépõ önkényuralommal szemben föllépjenek.

6. Mivel a Szent Korona a legfõbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az õ hatalma is csak a Koronától ered. Az uralkodó címe, miszerint király, miniszterelnök, vagy köztársasági elnök, már csak másodlagos kérdés. A magyar királyokat az országgyûlés választotta, akár a mai demokratikus vezetõket.

A Szent Korona Tan tehát õsi, demokratikus alapokon nyugvó eszme, amely korát meghaladó módon biztosította az emberek egyenlõségét, kötelezte a fõhatalmat az alkotmány betartására, a fõhatlamat választhatóvá és leválthatóvá tette, biztosította a kisebbségek védelmét, a vendégek tiszteletben tartását, védte az ország függetlenségét, az államnak jogi személyiséget adott.

A Szent Korona Tan és a mai alkotmány kérdései

A Szent Korona Tan hagyománya és eszmerendszere fontos hagyomány volt a magyar állam eszméjében I. Istvántól a II. világháborúig. A Szent Korona Tanhoz társított értékek, a demokratikusság, a népuralom, a fõhatalom választhatósága, és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség (tolerancia) és a más népek tisztelete

forrás:magyartaltos.info/index.php/irasok/a-magyar-szent-koronarol/66