1841-ben  indult PESTI HÍRLAP   Kossuth was very happy
Bécsi jóváhagyással politikáról is írhatott. Ezen felbőszülve az egész magyar reformkor tematikáját megírja.
Politikai vezércikk Kossuth nevéhez fűződik
Jobbágyrendszer, polgári értelmi parlamentarizmus, egészségügy, tanrendszer. Felrázó ereje volt, hiszen mindenről írtak. Ekkor már 5000 előfizetője volt.

Széchenyi oldaláról jön a támadás, hogy ez nem újságba való téma és hogy forradalmoba viszi az egész országot.

Kossuth FELELET Ebben írja Széchényiről: "A legnagyobb magyar!"
"Rend csak mivelünk lehet, akik a szabadság hívei."

Kossuth pénzügyminiszter  Széchenyi kereskedelmi miniszter

Centralisták: nemzeti liberális átalakulás hívei Deák és Szalai
Francia mintára központi demokratikus államot akartak elérni.
Az 1848-as forradalom idején komoly szerepet játszottak a centralisták.

1847  Egyesült nemzedék komoly orgánuma a Pesti Hírlap

1848 elejére már rengeteg kiforrott törvényjavasat látott napvilágot, melyek arra vártak, hogy véghez vigyék őket.
12 pont. Sajtószabadság. Nemzeti dal.
Áprilisi törvények: Polgári társadalom kialakulása.
18. törvénycikk a sajtóról: "Gondolatait a sajtóról mindenki…"

Innentől kezdve nem kell engedélyt kérni az új lapok indításához.
Ellenben igen kemény óvadékot és kauciót kellett letétbe helyezni. Ha csődbe menne a lap, akkor ebből fedezik az előfizetőket. Ha pedig hibát követnek el, akkor a büntetéseket ebből vonták le, amit később pótolni kellett.

Végrehajtási utasítás: Francia mintára készült a sajtótörvényről. Deák Ferencnek adták oda, hogy nézze át.

1848 tavasza SAJTÓSZABADSÁG!

Pesti Hírlap - napilap Kemény Zsigmond
Csengery Antal

Március 15-e - napilap
"Nem kell táblabíó politika!"

Forradalmi riport - Kossuth toborzó körútjairól írt, hadi eseményekről.

Munkások újsága - Táncsics Mihály
Jobbágyrendszer következetes felosztásáról írt. Annyira jól csinálta, hogy decemberben be is tiltották. Pedig Kossuth és Széchényi is figyelmeztette, hogy fogjon vissza magán egy kicsit.

Nép Barátja - Vas Gereben
Nem kellett kauciót letennie, abszolút a kormány támogatásával működött. Román, szlovák, német nyelveken is megjelent.

Kossuth Hírlapja - Bajza Józsefet bizza meg szerkesztőnek.

1849-et követő időszak a Bach korszak

1852  Birodalmi sajtótörvény.
Néhány fontos polgári nézet
Kötelező példányszám
Ipmresszum
Megintési rendszer
Magában foglalta továbbá, hogy miként kell eljárni a renitens újságokkal szemben
1867-ig volt életben ez a tövény.

1850 Pesti Napló
1855-ben lesz ennek az újságnak a szerkesztője Kemény Zsigmond.
1865 Deák Ferenc Húsvéti Cikk
Ebben fogalmazza meg, hogy milyen veszteséggel alakul a magyar rendszer. Óriási vita alakul ki , hogy milyen legyen a kiegyezés.

Deák Ferenc kérésére:  Jókai Mór A HON
A Kiegyezés részleteit taglalja

Széchényiék "49"  Deákék válaszul  "48"

1867  KIEGYEZÉS
Ennek értékelése meglehetősen zavaros. A kiegyezést követő időszakban elindul a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés az ország egész területén. Tulajdonképpen ez tett pontot a 1848-as forradalom végére.
Osztrák-Magyar Monarchia >>> Magyaroszág fellélegezhetett.
Rohamos fejlődésnek indult:
Duna-Tisza szabályozása.
Körutak építése.
Földalatti telepítése.
Malmok építése.
Technikai fejlődések.
(Ennek a nagyirímú fejlődésnek az első világháború vetett teljes mértékben véget.)

A sajtóban is megváltozik a társadalmi szerkezet.
Eötvös - kötelezővé teszi, hogy legalább 6 osztályt ki kell járnia mindenkinek. Ezzel felszámolják az analfabétizmust, ugyanakkor megjelenik egy teljesen új olvasóréteg.

1906-ra már 36 napilap jelenik meg.
Óriási példányszámban jelennek meg az újságok, amelyeket hírekkel kell ellátni. Hírügynökségek jönnek létre: