Nagyvárosi sajtó
Technikai feltételek: USA-Európa nagyüzemi gépek
Rotációs gép: fellendülnek a példányszámok
Szedőgépek.

Szerkezetileg is átalakulnak az újságok (új rovatok):
Bűnügyi, törvényszéki rovatok
Sport (sakk, kard, lóverseny)
Közigazgatási

Napilapok is elkezdnek foglalkozni a divattal, habár előszőr csak vasárnaponként.

Új szakszavak, szakterületek:
Tudósítás,
Interjú,
Riport
Ezektől újjá, érdekessé válnak az újságok.

Kitünő irodalmi iratok jelennek meg. A szerkesztők megpróbálják leszerződtetni a legjobb írókat, költőket. Pl.: Mikszáth, Ady, Kosztolányi, Jókai

Nagyobb szerkesztőségek alakulnak ki. Önálló szakmává válik.

1896  BUDAPESTI ÚJSÁGíRÓK EGYESÜLETE Mikszáth-nak köszönhetően
(a mai Magyar Újságírók Országos Szövetségé-nek az elődje)

Megjelennek új stílusok:
Esti újság - Búvárlapok
Krajcáros lapok (2krajcár)

1904  A NAP első komoly búvárlap
Braun Sándor szerkesztette. Előszőr alkalmaz szalagcímeket.
Tartalmilag: a főmondanivalója a szenzáció. Kitünően mutatta be a technikai rovatában az autómobilizmust. Ekkor figyelték a jó és rossz értelembe vett szenzációt.
Repülőgépekről is írt: "Megesik, hogy leesik, én nem tudom, hogy mi ebben a sikk."
1910  AZ EST
Szerkesztő: Miklós Andor
Maga köré gyűjtött minél több magyar, ügyes tudósítót, akik pl.: Japánból, mindenfelől tudósítottak számára. Afrikába utaztak, érdekességeket írtak a különböző egzotikus tájakról, stb.
Tarján Vilmos - klassikus bűnügyi tudósító. Mindig hamarabb odaért, mint a rendőrök.
Fényes László - szinte minden nap leleplezett valakit. Később politikussá avanzsált.
(ajánlott olvasmány: Karinthy Frigyes - Így írtok ti (hasábok))

Előredobott cikkek. Itt vezették be. Ilyenek voltak pl. a délelőtti tőzsde hírei. Kb. délután 2-kor jelent meg.

Irodalmi rovata nagyon erős volt: Heltai Jenő, Móricz Zsigmond
"Kultúráltan csomagolt áru."
Sokszor elérte a 400-500 ezres példányszámot.
A többiek is próbálták mindenben másolni, de nem nagyon jött össze nekik elérni azt a fajta sikert, amit ez az újság elért.

1878 karácsonyán  PESTI HÍRLAP
Légrádi fivérek adták ki. Berlini formára vitték le. Könnyen olvasható.
Állandó rovatrendszer: ugyanarról és ugyanott. Apróhírdetés előszőr náluk. Hírdetések hatalmas számban jelentek meg az újságban.
Szerkesztői üzenetek: állandó kapcsolat az olvasókkal.
A beszélt nyelvet helyezte a központba.
1944 végéig működött.

1919-1920-ig Pesti Napló
Kemény Zsigmond és Deák Ferenc
Független polgári újság. Kultúrált és színvonalas újságot sikerült összehozniuk.

1852  Pester Lloyd, 1854 Pesti Lloyd tőkés, tőzsdés, gazdasági lap. ???
1867-1908-ig működött ez az újság
Falk Miksa szerkesztette
Polgári értékjelentés. Elévült a dolog mindenféle háborúk miatt.

1990-ben Pester Lloyd ismét megjelent. Stílusosan a Falk Miksa utcában van.

1893 Tisza István  AZ ÚJSÁG
Pester Lloyd és az angolok mintájára készült. Konzervatív és liberális lap volt.

1896 PESTI NAPLÓ Vészy József
    Tury Zoltán
Kosztolányi
Ady Endre - rengeteg cikket írt nekik. 1907-ben ő lett a párizsi tudósító. Nagyon sok verse szerepelt ebben az újságban. "Új versek" című kötete ezekből a versekből állt össze.
Csáky

1910  VILÁG
Szabadkőműves támogatással jelent meg.
Publicista - Jászy Oszkár >>> 20.sz. folyóirat, társadalomtudományi lap

II. magyar reform nemzedéknek nevezik őket: Ady, Jázsy
1914 polgári radikális párt

Jobboldali pártok. Több eredményt akartak ausztriától.

1881 Budapesti Hírlap  Rákosy Jenő
Ő finanszírozta is. A legnagyobb hatású politikai lap lett pár év alatt. Nemzet radikalizmust, európai szinvonalat képviselt. Nem volt reális ez a kép. Sajnos. Kidolgozták a birodalmi eszményt. Meg kell hagyni a Monarchiát, de a központi súlyt Budapestre kell helyezni.
"Nem kell ehhez semmi más, csak 30 millió magyar és meglesz a nemzet keletje." Akkoriban is 12 millió magyar volt!!!

Asszimiláció:
Magyarországi német nevek hamar megváltoztak, magyarosodtak.
Zsidó polgárok német nyelve elmagyarosodott.

(Ady - Rákosyhoz: "Svábból lett magyarnak én nem vagyok magyar.")

Rákosy ostorozta a kormányt, hogy nincs megfelelő fejlődés. Jól szerkesztett lap. Hírek akár 2-3 oldalon keresztül tartottak. A lap stílusa magyarkodó. Mindenkit leszólt.
(Szarvas Gábor - nyelvművelő)

Egyik kritikus: "Kultúrált igénnyel fellépő merev fenköltség."

Rákosy: üzletember - felépíttette az újságpalotát (Blahán, Corvin mozinál)

Katolikus politikai sajtó. Katolikus Néppárt. 1895-ben alakult Székesfehérváron. FEJÉRMEGYEI NAPLÓ
Rájöttek, hogy fehérvárról nem igazán lehet lapot irányítani.
1896-ban felköltöztek Pestre ALKOTMÁNY néven.
Publicistája: Prohászka Ottokár (Későbbi Püspök)
A keresztény demokrácia egyik első szellemi megfogalmazása.

1874  EGYETÉRTÉS 
1894 Kossuth halála után ideősebb fiát kérték fel szerkesztőnek. Kossuth Ferenc építészmérnök létére elfogadta, de tulajdonképpen csak a nevét adta hozzá. Az igazi atyja a lapnak Eötvös Károly volt.
1910-es években eljelentéktelenedett az újság.

1893  MAGYARORSZÁG
Mindent ellenzett, ami Bécsből jött.
Bartha Miklós rabiátus "szamárbeszéd".
Lovászy Márton lett később a főnöke.
1913-ban Károlyi Mihály felvásárolta.
1919 Miklós Andor (AZ EST) megvette ezt az újságot.

80-as években megjelentek az úgynevezett "Kis Újság"-ok. 1 rajz volt mindig az elejükön. Viszonylag pici újságok voltak. Ez már a ponyvairodalom szintjén működött.

SZOCIALISTA MUNKÁS SAJTÓ
1868-ban Táncsics jelentkezik vezetőnek, de érdektelenség miatt megszűnt.
Aranytrombita: munkások, kisiparosok.
Rosszat írt Ferenc József-ről, megbűntették, beszűntették. Jókai fizette ki helyette a 100 ezer koronát.

Munkás Heti Krónika
Arbeiten Wochen Kronik
Magyar általános munkáspárt jelentette meg. Később ebből lett a Népszava 1873-tól.
1890 Magyar Szociáldemokrácia Párt a népszava lapja lett. Garami Ernő szerkesztette.
A fiatal írókat, költőket próbálta összegyűjteni: Babits, Kosztolányi, Ady, Bartók, Kodály, Thália társaság
A fentieket ők méltatták előszőr.

Szocialista sajtó:
Vas és fém országos szaklapja
A cipész
A fürdős
Gombkötők és paszományos
A munkásnő

Voltak benne óravázlatok, a tanoncok ebből tanultak.

Forrás:users.atw.hu/5lskbp/magyarsajtotortenete.doc