1853-ban Entz Ferenc a Gellért-hegy oldalában Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet alapított, amely 1860-ig magániskolaként működött. Schams szőlőtelepe és a tanintézet egyesítése után 1860-ban létesült az OMGE támogatásával a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet (első igazgatója Entz Ferenc; 1860–1876). Az iskola 1869-ben, a gyümölcs- és zöldségtermesztés oktatásának kiválása után a Budai Vincelléreket és Pincemestereket Képző Tanintézet nevet kapta, amely 1878-ban került jelenlegi helyére, a Gellért-hegy oldalának déli lejtőjére. Második igazgatója, Rudinai Molnár István vezetése alatt a kétéves elméleti és gyakorlati oktatást folytató iskolát az OMGE állami kézbe adta, amely 1880-ban a Budapesti Magyar Királyi Állami Vincellérképezde nevet vette fel. Minthogy a 19. század második felében 5 állami vincellériskola működött, míg kertészeti képzés csupán egyetlen magániskolában folyt, a kertészképzés színvonalának emelése érdekében a budai vincellériskolát 1894-ben Magyar Királyi Állami Kertészeti Tanintézetté (1939-ben hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Kertészeti Akadémiává) szervezték át.
1892-ben a filoxéravész megállítása és a szőlőgazdálkodás jövedelmezővé tétele érdekében az akkori kormány beindította a főiskolai képzést nyújtó Magyar Királyi Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyamot, amely az akadémiát vagy tanintézetet végzett hallgatók részére okleveles szőlész-borász címet nyújtott. Az itt végzett szakemberek képzettségüket a szakigazgatásban, szakiskolákban, nagy gazdaságokban hasznosították. Első igazgatója Dobokai Lajos volt. 1904-től a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás {IV-672.} és Ampelológiai Intézet adott otthont a tanfolyamnak. Ettől kezdve a tanfolyam igazgatója az intézet igazgatója lett (az első közös igazgató Istvánffy Gyula volt). Ezen keretek között a tanfolyam 1942-ig működött.
A szőlőtermesztés és a borászat egyetemi szintű oktatása 1943-ban kezdődött, amikor a Magyar Királyi Kertészeti Akadémiát a Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyammal egyesítve Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolai rangra emelték. A képzési idő négy évre emelkedett. A főiskola 1943-ban létrehozott Szőlőmívelési Tanszéke a felsőfokú szőlészeti oktatás központja, a kutatás egyik bázisa lett. Alapítása Kosinszky Viktor (1909–1954) nevéhez fűződik. Az alapítás tényét 1943-ból okirat bizonyítja, de a tanszék valójában csak a háború után, 1945-ben létesült Budapesten, a több agrár-felsőoktatási intézményt egyesítő Magyar Agrártudományi Egyetemen indított Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karon.
A Borászati Tanszéket 1943-ban Requinyi Géza alapította, akinek a borászati mikrobiológia területén végzett tudományos munkássága nemzetközileg is kiemelkedő. Soós Istvánnal együtt létrehozta a világhírű magyar borélesztő törzsgyűjteményt. A tanszék a háború után ugyancsak az 1945-ben létesített Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karához került, a tanulmányi idő mindkét tanszéken négy év maradt. 1952-ben Soós István vette át a tanszék vezetését, aki az oktatásban továbbfejlesztette a borkémiai és mikrobiológiai diszciplínát.
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola 1953-ban vált ismét önálló intézménnyé a Magyar Agrártudományi Egyetem átszervezésével. A képzési idő négy és fél évre emelkedett. A Borászati Tanszék vezetését 1959-től Rakcsányi László, 1967-től Kádár Gyula vette át. Ekkor került a kutatómunka középpontjába a borászati technológiák fejlesztése. 1968-ban a főiskolát Kertészeti Egyetemmé (képzési idő: öt év) szervezték át. 1969-ben a budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot az egyetemhez csatolták, s ezzel kezdetét vette a kétszintes tartósítóipari mérnök- és üzemmérnökképzés. Az oktatási tevékenység súlypontja az 1969-ben alapított Tartósítóipari Szakra, majd az 1972-ben létesült Tartósítóipari Karra tevődött át.
1986-ban az intézményt okleveles mérnöki diplomát nyújtó Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmé fejlesztették, ahol a szőlőtermesztés és borászat több évszázados szoros kapcsolata meglazult, és tanszékei (Szőlőtermesztési Tanszék, Borászati Tanszék) külön karokra kerültek.
A Borászati Tanszék vezetését 1991–1992-ben Eperjesi Imre látta el, 1993 óta Kállay Miklós tölti be ezt a tisztséget. Felsőfokú borász (borászmérnök) képzés jelenleg a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari, illetve Kertészeti Karán, a Pannon Agrártudományi Egyetemen (Keszthely) és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folyik. Üzemmérnököket a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán, Gyöngyösön képeznek.
AJÁNLOM AZ OLDALT
