Neumann János aki a funkcionálanalizistol kezdve a kvantummechanikán és a folytonos geometriákon át a számítógépek korszerusítéséig, s az agy modellezésén át a játékelméletig a matematika majd minden ágával foglalkozott, s ért el eredményeket és erre valóban joggal büszke az egész magyarság.

A fizikában Rybár István, Zemplén Gyozo, Ortvay Rudolf, Bay Zoltán nevét kell megemlíteni , mert az o munkásságukhoz kapcsolódik a magas szintu kísérleti és elméleti fizikai oktatás megteremtése. Rybár István tudományos munkásságának központjában kezdetben a spektrálanalízis és fényvisszaverodés kérdései álltak, majd a torziós inga korszerusítésével és továbbfejlesztésével kezdett foglalkozni. Nevét és munkásságát széles köru nemzetközi elismerés kísérte. Az E 54 torziós inga elnyerte az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. Bay Zoltán Klebelsberg kezdeményezézére a szegedi Tudományegyetem elméleti fizika professzoraként dolgozott. Hamarosan holdradar kísérleteivel tette ismertté nevét határainkon túl is. A magyar rádiólokátort már az Egyesült Izzó Tungsram Laboratóriumában fejlesztette ki 1936-ban. A laboratórium vezetojeként számos szabadalma volt a nagyfeszültségu 
Bay Zoltán

gázkisülésu csövek, a fénycsövek és az elektroncsövek kifejlesztése terén. 
Bay Zoltán

Elobb Angliában majd az USA-ban dolgozott Orowan Egon , aki a fémfizikában, a fémek képlékeny alakváltozásának megfigyelésében vált elismertté. A diszlokációkat, azaz a fémek kristályrácsában fellelheto hibákat az ipar legkülönfélébb gyakorlati problémáira lehetett alkalmazni . Érdeklodése késobb a geofizika felé fordult és diszlokációelméletét a kozetekre is alkalmazta, ahol szintén jelentos tudományos eredményeket sikerült elérnie.

A külföldön dolgozó magyar tudósok közül kiemelkedik Kármán Tódor, Lánczos Kornél, Neumann János, Szilárd Leó ,Wiegner Jeno, Békési György, Gábor Dénes.

Kármán Tódor a hangnál nagyobb sebességu repülés alapkérdéseit elsoként oldotta meg. Ezért és még sok más felismerése okán is orzi a nevét a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy kráter. A repülogép feltalálásában azonban úgy tünik, hogy egykori munkatársa és barátja Fonó Albert 1932-ben megelozte ot, sot valamennyi e témakörrel foglalkozó mérnököt is. Fonó azonban Európában maradt. Az elso találmánya 1915-ben egy sugárhajtás elvén muködo légi torpedó volt, amely megnövelte a tüzérségi fegyverek hatótávolságát. Korát megelozo jelentos találmány volt, de érdektelenség fogadta. Ezzel szemben a kor technikai színvonalához igazodó találmányai sikeressé váltak. 1923-ban új rendszeru goz-kazánt, 1928-ban pedig bányászati légsurítot konstruált. Legfontosabb találmányaként a hangsebességnél is gyorsabban haladó repulogép számára alkalmas sugár-hajtómuvet szerkesztett, melyre 1932-ben szabadalmat kapott. Wigner Jeno 1930-ban érkezett az Egyesült Államokba és az atommagok , az elemi részek elméletének fejlesztéséért 1963-ban fizika Nobel-díjat kapott. Békési Györgyöt, aki mint biofizikus tevékenykedett "a fül csigájában létrejövo ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben orvostudományi Nobel-díjjal jutalmazták.

Az új csillagvizsgáló, amely Közép-Európa akkori legmodernebb intézetének számított , 1928-ban kezdte meg müködését Budán. Az intézményben dolgozó tudósok közül Detre László csillagász szerzett nemzetközi hírnevet magának a változócsillag-kutatás terén tett megfigyeléseivel.

A mezogazdasági kémia fontos területe volt a liszt kutatása. Magyarország nagy liszt-exportor volt. Malomiparunk mind nagyság, mind technika szempontjából a világ élvonalában járt. Fontos megemlíteni az Országos Gabona és Lisztkísérleti Intézetben folyó tudományos munkát, melyben nagy érdemeket szerzett Hankóczy Jeno és Gruzl Ferenc. Ok a gabonafélék nemesítésével, elsosorban a búza- és búzaliszt korszeru kémiai és mikrokémiai vizsgálatával, a vizsgálati muszerek továbbfejlesztésével szereztek maradandó érdemeket nemzetközi viszonylatban is. Baross László növénynemesítoi tevékenységével vált világhíruvé.Az 1933-ban a kanadai Reginában rendezett búza világkiállításon az általa nemesített búzát minosítették a világ legjobb búzájának és aranyéremmel jutalmazták. Búzafajtái mintegy negyedszázadon a legjobbak voltak, s ezért hazánkban is az o fajtáit termesztették.

Szilárd Leó

 
forrás:bibl.u-szeged.hu