A magyar vegyészet nemzetközi hírnevét Hevesy György kísérletei teremtették meg. Ezek közül az elso a G. Panethtel elvégzett bécsi kísérlete, melynek során kidolgozták a radioaktív indikáció módszerét, s a világ vegyészei és biokémikusai csak azóta tudják, hogy mire és hogyan használhatják a rádióaktív izotopokat. Hevesy e felfedezésével néhány év alatt világhíruvé lett, és Nobel-díjal való elismerését, csak a II. világháború hátráltathata 1943-ig. Egy másik, Hevesyhez kötodo eredmény, hogy D. Costerrel együtt Koppenhágában felfedezte a hafnium nevu kémiai elemet. Szilárd Leó, nemcsak a fizika területén alkotott maradandót, hanem a kémiai kísérletekben a magkémiai jelenségek leírásával új felfedezést tett, amelyet azóta is Szilárd-Chalmers-effektuskéntként ismer a világ. A magyar analitika nemzetközi híru képviseloje, a klasszikus analízis legnagyobb 20. századi reprezentársa volt Winkler Lajos. Kutatási területén belül a gravimetria, a súly szerinti meghatározások, a zsírok savszámának meghatározása, az ammónia meghatározások voltak a legjelentosebbek, de foglalkozott a klór- és jódnyomok vízben való meghatározásával is. A szerves kémia területének kiváló kutatója, Polányi Mihály, aki a 20-as évektol Németországban, majd késobb Angliában élt és dolgozott , a Polányi -szabály megalkotásával tette ismertté nevét szakmai berkekben. A szabály lényege a gyökök és molekulák közötti kémiai reakciók aktiválási energiája és a folyamat reakcióhoje közötti összefüggés felismerése.

Itthon a Müegyetem iskolateremto tanára , Zemplén Géza cukorlebontási módszerével és a "Zemplén-féle elszappanosítás "-i eljárással alkotott egyedülállót a szerves kémia tudományterületén. Buzágh Aladár nevéhez fuzodik a kolloidkémia , egy új tudományág kialakítása és elfogadtattása. O és munkatársai: Szebellédy László és Somogyi Zoltán 1938-ban dolgozták ki a coulometriás titrálás módszerét, amelynél az ekvivalenciapontig felhasznált elektromos coulombok számából számolják ki a meghatározandó anyag koncentrációját. Ez az új elektroanalitikai módszer nemzetközileg is elismert és használt eljárássá vált.

A gyógyszergyártás már a század elején is számottevo volt. Richter Gedeon gyógyszergyárában új gyógyszerek eloállítása történt. Feltétlenül meg kell említeni Kabay János gyógyszerészt, aki morfinkutatásaival vált híressé. A morfiumot közvetlenül mákból eloállító eljárása igen fontos találmány volt. Ipari hasznosításának érdekében Büdszentmihályon ( Tiszavasváriban) 1927-ben megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, mely már a harmincas években nemcsak az országot látta el a szükséges morfinnal, hanem még exportra is termelt. A gyógyszertan és méregtan terén Magyary-Kossa Gyula végzett úttöro munkát. Az állatok rühesedése ellen kidolgozott kén-dioxidos gázkezelési eljárásával jelentos terápiás eredményeket ért el. Az általa kidolgozott úgynevezett '' Kossa -reakció'' világszerte használt eljárássá vált a szövetekben lerakódott mész kimutatására.

Az alkalmazott tudományok területén is óriási fejlodés volt tapasztalható. Számos új találmány született . A fontosabb feltalálók közül említhetjük Kandó 
Kandó Kálmán

aki a vasútvillamosításban olyan alapelveket dolgozott ki, melyet a világ számos országa átvett és alkalmazott saját vasúthálózatában. Munkatársa és tanítványa Verebély László segítségével, már 1932-ben Kandó típusú mozdony közlekedett Budapest és Komárom között.

Az erosáramú elektrotechnika történetében egy másik területen is számos magyar sikert jegyezhettek fel a historikusok. Bródy Imre nevéhez fuzodik a kriptonlámpa megalkotása 1930-ban , melynek az volt a lényege, hogy a korábban a lámpákban alkalmazott kis atomsúlyú argon helyett a nagyobb atomsúlyú kriptongázzal töltötte fel a lámpákat. Ezzel megnott az izzólámpák élettartama. Munkatársaival, Millner Tivadarral, Polányi Mihállyal , Theisz Emillel, Korösy Ferenccel gazdaságos eljárást dolgoztak ki a kriptongáz ipari eloállítására és izzólámpák töltése céljára való felhasználására. Ennek nyomán épült meg az ajkai kriptongyár, mely 1937-ben kezdte meg muködését. Igy Bródy Imrének és munkatársainak érdeméül tudható be a még ma is legtökéletesebbnek mondható izzólámpának, a kriptongázzal töltött izzólámpának a feltalálása.

A híradástechnikában és a rádiógyártásban az Orion járt az élen. A háború elotti években már évi 40-50 ezer rádiót gyártottak. Az országos rádióhálózat és a musorszórás megszervezése Magyari Endre nevéhez fuzodik.

Figyelemre méltó kísérletek történtek a televíziózás elméleti és gyakorlati megvalósítására is. Több kiváló magyar mérnök nevét kell itt megemlíteni, aki szabadalmával hozzátett valamit a televízió gyakorlati megvalósításához. Okolicsányi Ferenc (tükörcsavar), Mihály Dénes, (rezgotükre, valamint tükörkoszorúja) Tihanyi Kálmán (képfelvevo és tárolócso elso leírása) , Nemes Tihamér (1938-ban színszurés kapcsán jelentett be szabadalmat a színes televízió megvalósítására.) Magának a színes televíziónak a gyakorlati megoldása Goldmark C. Péter nevéhez fuzodik. Az elso elektronikus, képcsöves televíziós készülékét munkahelye a CBS, 1940 augusztusában mutatta be New Yorkban. Már a következo évben megkezdték a rendszeres naponkénti adásokat. A háború után tökéletesítette színes tv eljárását, amelyet már az urkutatás során is alkalmaztak. O dolgozta ki a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, és nevéhez fuzodik a „hosszan játszó", népszeru nevén" a mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése is.

A biológia és az orvostudományok területén dolgozó tudósok közül kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, Bókay János, Jeney Endre, Korányi Sándor, Sántha Kálmán és Györffy István a munkásságával. Szent-Györgyi Albert 1931-ben a szegedi egyetemen lett tanszékvezeto professzor, ahol rövid ido alatt biológiai kutatóbázist hozott létre. A sejtlélegzés tanulmányozása során bizonyos növényekbol sikerült izolálnia egy redukáló "ágens"-t, amely blokkolja a peroxidáz típusú enzimek hatását. Ezt a hexuronsavval azonos anyagot nevezte el, aszkorbinsavnak, vagyis C-vitaminnak. Eloállításához boséges forrást jelentett a szegedi paprika. 1937-ben fiziológiai, illetve orvostudományi Nobel-díjat kapott. Bókay János a magyar gyermekgyógyászati iskola megteremtoje és elso nemzetközi vonatkozásban is jeles egyénisége. Nevéhez fuzodik a diftéria intubációs kezelése és szérumgyógyítása. 1931-ben Korányi Sándorral együtt kezdeményezte a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének megalapítását, amely évente megrendezésre kerülo „orvosi napokon" új szakmai és tudományos találkozási lehetoséget biztosított a magyar orvostársadalomnak. Korányi Sándor foglalkozott a hastífusz gyógyításával, gerontológiai problémákkal, de elsosorban a vesepatológia nemzetközi híru szakértojeként tartották számon. Sántha Kálmán a neurológia és pszichiátria területén folytatott kutatásokat. A gyógyításban mindenekelott meghonosította a radikális idegsebészeti eljárásokat. Oktatóként népes iskolát teremtett. Dallos József szemorvos 1932-ben kifejlesztett kontaktüvege helyett , Györffy István szemorvos 1940-ben továbbfejleszti a kontaktszemüveget, és üveg helyett eloször készít muanyagból (plexibol) kontakt lencsét. Grossmann Gusztáv nevéhez fuzodik a ventilcsöves röntgenkészülék kifejlesztése. 1935-ben készült el az elso, a gyakorlati céloknak is megfelelo, rétegfelvevo röntgenkészülék, a Tomograph, amely az egész világon elterjedt. A berendezés egyszeru, és megbízható módon oldotta meg , hogy ne csak belehessen látni az emberi szervezetbe, hanem a kívánt , kiválasztott , mintegy 1-2 cm vastag réteg vizsgálatát is el lehessen végezni a szomszédos testrészek árnyékának kiiktatássával. A rétegfelvétel útján nyert kép eltér az általános röntgenfelvételektol, az emberi testet nem egészben ábrázolja, hanem csak egy kiválasztott szelvényét .

A müszaki tudományok szintén sok új találmánnyal gazdagodtak. Jendrassik György fejleszto munkája a motorok indításának korszerüsítésével kezdodött, melyet a Belsoégésu hoerogép és ehhez való üzemeljárás címu szabadalmával védett. 

A Ganz-Jendrassik-motor elso példányai 1927-ben készültek el. Ez az évszám is bizonyítja, hogy ezek az elsok között jelentek meg a világpiacon. Szakmai sikereit nemzetközi elismerés is követte. Eközben a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Az elméleti elokészítés után 1937-ben megindultak a kísérletek, melyeket 1938 végére páratlan siker koronázott. Gázturbinájának jelentosége abban állt, hogy ez ideig még senkinek sem sikerült ilyen kedvezo hatásfokot, ilyen kiteljesítményu gázturbinával megvalósítani. 
 
Csonka János, a szegedi születésu kiváló magyar feltaláló a technikatörténet kiemelkedo alakja. Számtalan önálló találmány tulajdonosának mondhatta magát, melyek közül a fontosabbak a különbözo méromüszerek, a motoros tricikli, a belsoégésu motorokhoz a szabályzó szerkezet és a hordozható és szétszedheto láncfurész-berendezés megalkotása volt.

Az építészetben a 30-as évek elejétol hatályba lépett építészeti eloírások kedveztek a funkcionalizmus egyszeru, praktikus megoldási elvei érvényesítésének. A beton mint új építoanyag felhasználása inspiráló hatást gyakorolt. Ekkor kezdenek elterjedni a kor legmodernebb építészeti megoldásai, a nagy területek befedésére alkalmas héjszerkezetek, melynek elméleti kidolgozói közül jelentos Csonka Pál és Menyhárd István munkássága.

A repülés történetében is sok jelentos magyar felfedezés született. Vágó Pál nevéhez fuzodik a "Flieger -Horizont " feltalálása, mely a horizont szerinti tájékozódás kérdését oldotta meg. Asbóth Oszkár légcsavar kísérleteivel tünt ki . Kitunoen megtanulta a légcsavarok szekesztésének és fejlesztésének szabályait. Ennek nyomán saját szabadalmat nyújtott be egyszerubben gyártható, egyenes élu, jobb hatásfokú légcsavarformákra. 1928-tól továbbfolytatta azokat a fuggolegesen felemelkedo repülokísérleteit , amelyek a helikopter megszületéséhez vezettek. Rotter Lajos mérnök 1933-ra elkészíti a 20 m feztávolságu "Karakán" vitorlázó repülogépét, emellyel megdönti az összes magyar vitorlázórepülo-rekordot, és 1934-ben pedig kitüno gépével egyhuzamban több mint 24 óra hosszat repült Budapest felett. Ezzel a vitorlázó repülésben is nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. Az 1936-ban Berlinben megrendezett olimpián nagy érdeklodést keltett, mert Berlinbol átrepült Kielbe. Ezzel a 336 km-es távolsággal állította fel a céltávrepülés akkori világrekordját. Bánhidi Antal gépészmérnök, repülogéptervezo, pilóta "Gerle " nevü kétszemélyes , univerzális gépevel tette nevét ismertté szakmai körökben. Id. Rubik Erno és társa Mitter Lajos tevékenységérol is kell néhány szót említeni , akik Esztergomban repülogépgyárat létesíttek és ebben a gyárban számos vitorlázó és a motoros sportrepülot készítettek

Összegezésül elmondhajuk, hogy a magyar tudomány a harmincas években sok új eredménnyel gazdagodott. Ezáltal nagyban hozzájárult a nemzetközi tudomány fejlodéséhez. 

forrás:bibl.u-szeged.hu