A reklám gazdasági szerepe
A reklámok beleolvadtak a mindennapokba, a gazdasági életet már el sem lehet képzelni nélküle. Minden vállalatnak létérdeke, hogy kapcsolatot találjanak a fogyasztókkal. A hirdetések alapvető funkciója az informálás, de befolyásoló funkciót is ellát (hatással van a fogyasztói döntésre). A reklám segítségével a márkák megkülönböztethetőek a piacon. Hatással van az árra is (a reklámköltségek megjelennek a termék árában, vállalatok bevételük 5-15 százalékát reklámra fordítják). Reklámjog (reklám jogi szabályozása)
A reklámtevékenység szabályozása törvények, rendeletek, szakmai önszabályozás révén történik.
Történelme
A kezdetek
A reklám kezdetei még a rómaiakig nyúlnak vissza. Pl. a korbeli kereskedők (találtak borkereskedők után fennmaradt leleteket, táblákat,amfórákat amelyeken reklám célzatú leirások voltak feltüntetve, valamint cégérek) előszeretettel villogtatták meg termékeik előnyeit, természetesen a hátrányok eltusolásával, így ösztönözve potenciális vásárlóikat, fogyasztóikat termékeik fogyastására. Kezdetben elegendő stratégiának bizonyult a termékekkel való extenzív kereskedés, az egyre távolibb piacok meghódítása. Árucsere volt a jellemző, majd megkezdődött a piacbővítés. A szükséglet bővítésére helyezték a hangsúlyt.
Ahhoz, hogy keresett legyen egy termék, különböznie kell a másiktól: csomagolás, forma, minőség. Ezt követően jött létre a társított érték. Pl: Atlantic szappan, a tengerből született. A termék körül kialakult mítosz reklámozása. Az ígéret kapja a hangsúlyt. A fogyasztás felgyorsulása érdekében az igényeket fel kell gyorsítani. Az igények fenntartására fontos a reklám.
Reklám a szocialista Magyarországon
A magyar reklám a második világháború végéig a nyugati reklámhoz hasonlóan fejlődött. A szocializmusban azonban nem volt igazi verseny és általában nem lehetett többféle hasonló termék közül választani: a reklámra gyakorlatilag nem volt szükség. Az ebben az időszakban készült "reklámok" mai szemmel nézve nem feleltek meg a reklámszakmai követelményeknek: inkább tetszetős poszterek, humoros filmek voltak, mintsem a termék vagy szolgáltatás választására buzdító művek.[forrás?]
A reklám korszakai
A reklámstratégiák első korszakában a termék ismertetésére épült a reklám. Kezdetben ez lehetett igen száraz információközlés, aztán a 20. század elejére rámenőssé vált. A rámenősség a szövegekben felfedezhető, míg a képeken az alakok valamilyen akciós viszonyban vannak a termékkel és mindig a terméken van a hangsúly. Az érvek típusai főutasok, érvelő jellegűek voltak és a figyelem a termék különleges tulajdonságai irányult. Előfordultak valótlanságok, de nem keltettek felháborodást.
A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez. Arról szólt, hogy aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. A meggyőzésnek egyre inkább a mellékútját választották. Erre reagálva, a reklámetika nem engedte a valótlan állításokat, a versenytárs elleni negatív kampányt. A társított értékeknél bármit lehet mondani. A második korszakban a termékek tárgyi differenciálódását a hozzá kapcsolt eszmei differenciálódás követte.
A harmadik korszak egy új fogyasztóval találta szembe magát. Megszokta a társított értékek, a reklám-ígéretek valótlanságát és ezért rezignált szórakozottsággal vagy unalommal szemléli azokat. A reklámok vizualitásukkal, ötletességükkel továbbra is lekötik a figyelmet, de a társított érték már kevésbé nyerő. Az átlagos háziasszony hitelesebbé tudja tenni a tárgyat, de nehezebben tudja lekötni a néző figyelmét. Kialakult egy igen kifinomult szimbolikus reklámkultusz. A modern reklámokban a csillogás mellett újra előkerül a hétköznapiság. A tömegközpontú meggyőzés technikája fontossá vált. Elszaporodtak a „lasor” reklámok, ahol szakértő próbál meggyőzni minket. A közvélemény-kutatások szerint ezek a lasor-reklámok nem népszerűek, az emberek unják őket. Viszont hatásosak és ezért elszaporodtak. A mellékút és a társított értékek alkalmazása a terméktől függ.
A harmadik korszakban nem az elkábítás, hanem a szórakoztatás a cél. A kötelességtudat ritkán szerepel, a kreativitás gyakrabban.
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX( érdemes végig olvasni)
A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgáljon, és alkalmazásával megvalósuljon az Országgyűlés által a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény bevezető részében is elismert szakmai önszabályozás.
Az első Magyar Reklámetikai Kódexet a Magyar Reklámszövetség – az egész régióban egyedülálló módon – már 1981-ben létrehozta. Ezzel egy olyan normagyűjtemény született, amely egyrészt a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori társadalmi-gazdasági renden, az abból fakadó körülményeken alapult.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. Ennek során a reklámszakmát érintő, olyan fontos jogszabályok születtek, mint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv., végül a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény.
Az újabb átdolgozást a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok valamint a változó társadalmi környezet teszik indokolttá, illetve szükségessé.
A Kódex általában nem tér ki a jogszabályi előírásokra, azokat ismertnek tekinti.
A reklámszakmai önszabályozást az állami szabályozás kiegészítéseként a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 84/450 és 97/55 EC direktíva, valamint a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény preambuluma is elismeri.
A Kódex természeténél fogva a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat ugyanakkor, hogy más szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális előírásokat tartalmaznak, melyeket nem reklámszakmai szempontból indokoltak, ezek a jelen normagyűjteményben nem szerepelnek.
A Kódexet a reklámszakma szervezetei áttanulmányozták és jóváhagyták. Hatályos a mai naptól, a következő szervezetek közös akaratából:
Direkt Marketing Szövetség
Édességgyártók Szövetsége
Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége
Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szervezete
Magyar Áruküldők Egyesülete
Magyar Dohányipari Szövetség
Magyar Közterületi Reklámszövetség
Magyar Lapkiadók Egyesülete
Magyar Marketing Szövetség
Magyar Reklámszövetség
Magyar Sörgyártók Szövetsége
Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
Magyar Márkaszövetség
Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága
Önszabályozó Reklám Testület
POPAI (Eladáshelyi Marketing-kommunikációs Szövetség)
Reklám Világszövetség
Reklám Világszövetség Magyar Tagozata
Szövetség a Közcélú Kommunikációért
TORTA (Televíziók és Rádiók Országos Reklám Tanácsa)
Védőoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesülete
Budapest, 2005. szeptember 29.
forrás:tusarok.org/download/Uj_Magyar_Reklametikai_Kodex.doc
AJÁNLOM AZ OLDALT
