Az emlékpark történeti kiállítása ingyenes, de több programcsomag közül is választhatunk. Felkereshetjük a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Csete jurtákat, a Gátőrházat, a Nomád Parkot, a Panoptikumot, de lovasbemutatót is nézhetünk. A parkbelépő 896 forint, a Feszty-körképet pedig 4000 forintért csodálhatjuk meg.

Szalajka-völgy

A Bükk-hegységben a Bükki Nemzeti Park területén, Szilvásvárad közelében húzódó Szalajka-völgy az egyik legszebb magyarországi kirándulóhely. A völgy neve utal a szalalkáli-nak nevezett hamuzsír égetésére, vagyis arra a tevékenységre, amit a XIX.században folytattak a környéken. A hamuzsírt hagyományosan a fahamu lúgjából állították elő. A turistákat azonban ennél jobban érdekli a híres Fátyol-vízesés, ami a karsztforrások vizéből felszínre jutó oldott széndioxid elillanó, fehér páraszerű jelenségéről kapta a nevét. Legalább ilyen szép az Istállóskői-barlang, ahova szerpentin vezet fel a Szalajka-forrástól, és ahol gyapjas mamut, és ősbölény csontokat is találtak az archeológusok.
Töretlen a sikere a Szilvásváradi Erdei Vasútnak is. Ezen az alig 5 kilométeres szakaszon közlekedő, keskeny nyomtávú, villamosítás nélküli kisvasút tavaly ünnepelte 100. születésnapját. Régen faszállításra használták, de a közeli Mária-bányából termelt vasérc is rakományt jelentett a kisvasútnak, amit akkor lovak vontattak. Az erdei vasút április 1-től közlekedik menetrendszerűen.

Jáki (Szent György) templom

Az 1220 és 1230 körül (egyes források szerint 1214-ben) épített templom a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amit már általános iskolás korunkban, álmunkból felébresztve is felismertünk, különös tekintettel a déli kapu oszlopaira és az ívben körülzárt Isten Báránya domborműre.

A Jáki Templom a Sorok-patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, nem lehet eltéveszteni. A templomot Szombathelytől 10 kilométerre délre találjuk, és legkönnyebben a 86-os úton el Körmend felé indulva érhetjük el.
A Jáki Templom a legjelentősebb nemzetségi templom Magyarországon. Építtetése Jáki Márton nevéhez fűződődik, aki Szent István és felesége Gizella királyi testőrségének parancsnoka volt. A templom három éve ünnepelte 750 éves évfordulóját. Az utóbbi évek feltárásai szinte mindig valamilyen új lelettel gazdagították a templomot, illetve újabb teóriák születtek a templom építésének és funkciójának körülményeiről.

A budapesti Vajdahunyad vára részeként látható az úgynevezett Jáki kápolna, amelynek ugyan csak a kapuja egyezik a Jáki apátsági templommal, de megéri megnézni, ha nem akarunk annyit autózni.

Pécsi Dzsámik

Jakovali Hasszan dzsámija Magyarország egyetlen olyan török kori imaháza, mely minaretjével együtt maradt épen. A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz illesztett, esetleg teljesen különálló, magas felfelé keskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja. A minaretből (gyakran erkélyéről) a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a híveket. A torony14,5 méter magas, és tetejére összesen 87 lépcsőfok vezet fel.

Küllemét ma is a szamárhátíves ablakok határozzák meg. A templombelsőben is jól megfigyelhetők a török építészeti elemek, mint amilyen a sztalaktit boltozat (az iszlám építészetben használatos boltozatforma, más néven cseppkőboltozat), a bronzlámpák, és boltívek vörös-fehér csíkozása. Legalább ennyire árulkodó a Mekka irányába elhelyezett mihrab, azaz imafülke és az attól jobbra álló lépcsőzetes szószék (mimber) ami ugyan eredetileg kőből készült, de igen értékes a jelenlegi fából faragott szószékpótlás is.
Eredeti, XVI. századi formájában 1975-ben rekonstruálták először. A berendezés,- amit jelenleg láthatnak a turisták - a török kormány ajándéka.

Pécsett a Széchenyi téren álló Gázi Kaszim Pasa dzsámija valamikor 1543-46 között épült. Ezt a kiemelkedő török kori emléket a lebontott Szent Bertalan templom anyagából építettek még ugyanabban az évben, amikor Pécs török kézre került, és azt követő 143 évben a török uralom alatt is maradt. Ezekben az időkben hét dzsámi és tíz mecset, hat kolostor és három fürdő volt Pécsett.

[forrás:origo.hu]