Kultúra Magyarországon.(folytatása)

Ünnepek, társas események
A leggyakoribb társas esemény volt a vásár, amelynek napjai a helységnevekben is tükröződnek (-vásárhely, -szerdahely). Itt mérettek meg a termények, termékek, kékfestők, kalaposok, gyümölcstermesztők, állattartók találkoztak. Az otthonmaradók vásárfiát, mézeskalácsot kaptak.
A paraszti élet nagyszabású ünnepe volt az esküvő, amelynek napján kiállították, és a faluban körbehordozták a menyasszony hozományát. E nélkül szégyen volt házasodni, ezért sokszor szülői beleegyezéssel szöktették meg a lányt. Az esküvő a legdíszesebb ruhában zajlott, a menyasszony pártát viselt (ebből csak egy volt a családban, így a kisebb lányok csak akkor kelhettek el, ha nővérük férjhez ment). Jegyajándékul pénzt, életfát, kalácsot, hímzést adtak gyűrű helyett. Ünnepi zeneszerszámként a citera, az ütőgardon és az "ördögi" duda szolgált (a ma ismét divatos tekerőlant koldushangszer volt). A dudát megszólaltató nádsípot nem lehetett másikkal összehangolni, innen a mondás: "Két dudás egy csárdában nem fér meg ".
Ha halott volt a házban, lefedték a tükröket, mivel azt az eltávozottak birodalmába vezető átjárónak tartották. Hagyományosan fehér volt a gyász színe, később vált feketévé, mint ahogy az öregek viselete is sötétedett az elmúlt évszázadban.
Az év kezdetét az Erdéllyel határos vidéken kecskejárással, maszkos alakoskodással ünnepelték, csakúgy, mint vízkeresztkor a háromkirályok megjelenését. Zajt csaptak a tél elkergetésére farsangkor, ám igazi nagy, ijesztgetős, álarcos felvonulást csak a Mohács környéki délszláv hagyományok tartanak ma is: ez a busójárás.
Karácsonykor a fiatalok betlehemessel járták a házakat, legősibb formája a Tolnába költözött bukovinai székelyeknél látható. A karácsonyi asztalt babonás hiedelmek és keresztény tanítás szerint terítették meg: apró jászol, szalma, ácsszerszámok (istállóra és Jézus földi apjára emlékeztetve), gonoszűző fokhagyma és az egészség almája állt rajta; a gazdagságot szimbolizáló mézes-mákos ételeket ettek.

Itthon láss csodát! - hangzik 2009. szlogenje, és valóban nem kell drága külföldi utazásokra gyűjteni, hiszen csodálatos élményekkel gazdagodhatunk határainkon belül is. Hazánk több mint ezeréves történelme alatt egyedülálló örökség halmozódott fel, amely a kultúra bármely formája iránt érdeklődő minden igényét kielégíti.

Hazánk több ezer éves építészeti örökségeket őriz a római romoktól, a középkori kastélyokon és barokk palotákon át, az eklektikus, art nouveau és modern épületekig. Csaknem 3500 kastély és kúria több száz éves falai még ma is épek, amelyek közül több mint 50 szállodaként várja vendégeit. Az ódon kastélyok egyszerre nyújtják a történelmi múltat idéző atmoszférát és a modern kor testet, lelket kényeztető luxusát.

A zene, előadóművészetek kedvelői is megtalálják az igényeiknek megfelelő szórakozási lehetőséget, hiszen hazánkban több száz olyan színvonalas fesztivál kerül megrendezésre a zene műfajainak minden ágából, amelyek a társadalom széles rétegeit megmozgatják. A fesztiválok képesek korosztályokat és eltérő társadalmi csoportokat összehozni. A komolyzene kedvelői az ország számos városában megtalálható koncerttermekben élvezhetik a világszínvonalú előadásokat - de ne feledjük, a magyarokról nem csupán Kodály vagy Bartók nevére asszociálnak a zenekedvelők, hanem hatalmas elismerést vívtak ki maguknak a kortárs komolyzene, illetve a jazz képviselői is. Több fesztivál és rendezvény.
 
Magyarország számos kortárs művészeti ágban is sok kiválóságot adott a világnak. Nagy népszerűségnek örvendenek a kortárs képzőművészetek, illetve a kortárs előadóművészetek, amelyek egyre több helyen bemutatkozhatnak az érdeklődőknek. 
 
Folklór művészetünk reneszánszát éli, ismét divatba jöttek a népi motívumok nemcsak a képzőművészet területén. A skanzenek, tájházak a múlt pillanatképei, azonban a falvakban, a helyi közösségek életében, a hagyományos szakmákban, a népi művészetekben tovább él elődeink tudása. Népi örökségünkből a nagyvárosok táncházaiban, kézművesházaiban, művészeti központjaiban is kaphatunk ízelítőt. 
 
Kulturális örökségünk egyik legélőbb eleme gasztronómiánk, az ízekkel teli magyar konyha - a különleges tájjellegű ételek, a világszerte ismert hungaricumok: a paprika, a pálinka, s az évezredes múltra visszatekintő szőlő- és bortermelés.
Magyarország 22 borvidéke és borútja változatos borkínálattal, csodálatos dűlőkkel, patinás pincékkel és a hagyományos magyar vendégszeretettel várja a borbarátokat.
Az ételhez fűződő szenvedélyes szeretetünkről tanúskodik a számtalan konyhaművészeti fesztivál: a főzőversenyek, szakácsnapok vagy akár a tökfesztiválok, rétesfesztiválok. Több gasztronómia >>>
 
Akármerre indulunk az országban, számos nagyvárost és kisebb várost találunk, amelyet pezsgő kulturális élet jellemez, és amelyekben számos érdekes látnivaló várja az utazókat. Budapest sokak számára szerelem első látásra, de nem csupán a főváros kínál nagyszerű kultúrélményeket, az ország nagyvárosai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár számtalan érdekes műemlékkel, múzeummal, különleges attrakcióval és rendezvénnyel várja az utazókat. Érdemes ellátogatni a kisebb gyöngyszemekbe is, mint pl. Gyula, Sopron, Eger vagy Esztergom. Több városlátogatás >>>
 
Magyarország nemcsak a hagyományos értelemben vett kulturális szórakozási lehetőségek palettájából nyújt egyedülálló kínálatot, hanem a manapság egyre divatosabb kulturális attrakciókkal is rendelkezik, mint a kávéházi élet, a filmművészet, vagy akár a divat.