A magyar történelem röviden. (Álltalami összefoglalás:@aniko045)

Legendai idő - Az Özönvíz utáni világban uralkodó Nimród (Ménróth), aki részt vett Bábel tornyának építésében, az egyik 13. századi krónika szerint Perzsiában telepedett le, itt nemzette két fiát, Hunort és Magort, akiktől a hunok és magyarok származnak. A Csodaszarvas legendája szerint Hunor és Magor vadászni indult a Don folyó mentén, és egy szarvast vett üldözőbe. A szép vad, hol eltűnt, hol újra felbukkant, így csalogatta a vadászokat „Szittya földre”. 13-8. század - A rómaiak elfoglalják Dunántúlt, melyet az ott élő pannonokról Pannóniának neveznek el. Az új római tartományban kövezett utak épülnek; a legfontosabb „borostyánút”-szakasz az Aquincum-Poetevio rész, mely átlósan szelte át a tartományt. Az utak menti kereskedővárosok, katonai támaszpontok közül a legfontosabb a Kr. u. 106-ban Alsó Pannónia központjává váló Aquincum (Óbuda). Az északi részen elterülő polgárvárosból és a déli táborvárosból álló római kori hely maradványait, emlékeit két múzeum (Budapesti Történeti Múzeum és Aquincumi Múzeum) is őrzi Budapesten. 1000 - Ázsiából származó, törzsközösségben élő lovasnomád őseink hosszú vándorlás után a Volga és Káma folyó vidékén, Baskíriában időznek ekkor. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. 5. század - A Kárpát-medencét - mely a Kr. u. 9. században válik őseink lakóhelyévé, s már az őskőkorban lakott terület volt - ebben az időszakban kulturális és etnikai sokszínűség jellemzi. A Dunántúl vaskori lakosságát az illír népcsort alkotja. Velük állnak rokonságban azok a pannon törzsek, melyekről a rómaiak a Duna mentén meghódított tartományt (Pannónia) nevezték el. A következő 3 évszázadban kelta, iráni törzsek harcolnak a Kárpát-medence bizonyos területeiért, a dákoknak pedig egységes államalakulatot is sikerül létrehozniuk. 5. század - Az ekkor meginduló népvándorlási hullám következtében a magyarok nyugatra vonulnak és a Don folyó menti Levédiában élnek. Folyamatosan érintkeznek más népcsoportokkal (hunok, avarok), s azok birodalmának részét képezik. 7-9. század - A magyar törzsek a Kazár Birodalom szövetségeseiként Etelközben telepednek le. Ezt követően alapítanak önálló birodalmat, ahol más népek felett uralkodnak. Eközben zsákmányszerző hadjáratokon vesznek részt a törzsek. Ilyenkor különböző európai uralkodók meghívására erősítik más népek táborát csapataikkal. Íjhasználatban és lovaglásban, hadrendük fegyelmezettségében mindenkit felülmúlnak. 9. század vége - A keleti sztyeppéről érkező besenyők gyakori támadása miatt a magyarok elhagyják Etelközt. A 7 törzset (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) tömörítő szövetség vezére Árpád és Álmos vezetésével lezajlik a honfoglalás; a magyarok letelepednek a Kárpát-medencében. 10. század - Kalandozó hadjáratok időszaka. 11. század - Géza fejedelem hittérítőket hív a Német-Római Birodalomból, megkezdve a keresztény állammá formálás munkáját. 1000. - Géza fejedelem fia, István - pogány nevén Vajk - koronát kap II. Szilveszter pápától. Megalakul a Magyar Királyság. 1055. - A Balaton északi partján épült Tihanyi apátság alapító levele a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlék. 11. század vége - I. (Szent) László, a lovagkirály megerősíti a keresztény magyar államot, lecsendesítve a pogánylázadásokat és véget vetve a folytonos trónviszályoknak. László erős hitű, bátor harcos volt - megvédi az országot a kun támadástól - , számos freskó és festmény őrzi képét. Lászlót Könyves Kálmán követte a trónon, aki terjeszkedő politikája eredményeképp a Magyar Királysághoz csatolja „Horvátországot”. 1222. - II. András kiadja az Aranybullát - aranypecsétes szabadságlevelet - mely a magyar törvényalkotás mérföldkövének tekinthető. Az Aranybulla megerősíti I. István államalapító rendeleteit, s azt kiegészítve rögzíti a „szerviensek” (későbbi köznemesség alapját képező társadalmi réteg) jogkörét, legitimizálja a törvénytipró uralkodó támadhatóságát, korlátozza a külföldiek politikai befolyását. A rendeletgyűjteményt egészen 1916-ig - az utolsó magyar király uralkodásáig - minden koronázáskor az uralkodó hitelesítette. 1241-1242. - A Mongol Birodalom terjeszkedésének köszönhetően tatár hordák pusztítanak Batu kán vezetésével a Magyar Királyságban. A „tatárjárás” miatt az ország fele romokban hevert, rengeteg ember elpusztult. IV. Béla, a „második honalapító” az invázió megszűnte után kővárakat építtet - ekkor épül föl a középkori budai vár is - és betelepítésekkel pótolja a megfogyatkozott lakosságot. 1301. - Az Árpád-ház kihalása. Ezt követően hatalmi harcok sora zajlik a trónért, melyből az Anjou dinasztia kerül ki győztesen. Károly Róbert (1307-1342) az első Anjou uralkodó gazdasági intézkedéseivel - pl. állandó értékű ezüst dénár és arany forint bevezetése - erős országot hagy fiára. 1342-1382. - I. (Nagy) Lajos lengyel-magyar király Dalmácia és Nápoly elfoglalásával az országot közép-európai nagyhatalommá tette. Udvarában a lovagi kultúra virágkorát éli. 1395. - Az óbudai rövid életű egyetem megalakítása. 15. század - Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király uralkodásának időszaka, melyet a magyar kultúra legfényesebb időszakának tartanak. Luxemburgi Zsigmond, német, magyar, cseh királyként és német-római császárként korának legtekintélyesebb európai uralkodója. Belpolitikája fő irányvonalának az egyház hatalmának korlátozása és a szabad királyi városok támogatása tekinthető, mely utóbbi következményeként kezdetét vette a polgári réteg kialakulása. Székhelyét Budára teszi, ahol nagyszabású palotaépítés indul meg; Buda európai központtá nő. Udvarában humanista tudósok működnek. Zsigmond uralkodása alatt kell szembesülnie az országnak a török veszéllyel. A sikeres török támadások miatt az ország védekező helyzetbe kényszerül. 1456. júl. 22. - Nándorfehérvári győzelem. A török az 1456-os esztendőben megtámadja az ország déli kapujának számító Nándorfehérvárt (ma Belgrád). A Hunyadi János kormányzó és Kapisztrán János, ferences szerzetes által vezetett egyesült magyar hadak világra szóló győzelmet aratnak II. Mehmed óriási túlerőben lévő seregével szemben. E csata emlékét őrzi Európa szerte a déli harangszó. 1458-1490. - Corvin Mátyás uralkodása. „Mátyás, az igazságos” néven ismerik legtöbben, így őrizte meg az emlékezet számos mesében és irodalmi alkotásban. Keménykezű uralkodóként leszámol minden belvillongással az első magyar zsoldossereg, a Fekete sereg megszervezésével. Az ország gazdasági helyzetét hatalmas adók kivetésével hozza egyensúlyba. A török elleni küzdelem végigkíséri uralkodását. Aragóniai Beatrixszal kötött második házassága tovább erősíti az itáliai reneszánsz magyarországi terjedését, mellyel a budai és visegrádi királyi udvar európai hírű kulturális központoknak számítanak. Könyvtára a Bibliotheca Corviniana Európa egyik legnagyobb humanista gyűjteménye volt.

.              /            .